A húsvétról

 

Húsvét az egyházban - A húsvét eredete és húsvéti szertartások

 

Húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, de szinte a világ minden táján felekezettől függően ezen időszakra tehető egy-egy jelentősebb egyházi vagy tavaszköszöntő ünnep, illetve nem kevés, máig élő néphagyomány létezik húsvét időszakához kapcsolódóan.    

 

Valószínűleg mindenki számára ismert, hogy a keresztény húsvét – amely eredetileg a zsidók egyiptomi fogságból való szabadulásának ünnepe volt - Jézus feltámadásának az ünnepe, az újjászületés, megtisztulás szimbóluma. Nevének eredete nagyon sokféle, a magyar szó a böjt lezárása utáni első alkalomra utal, amikor már lehetett húst fogyasztani.

 

Az ünnephez nem tartozik állandó dátum, bizony évente figyelnünk kell a naptárat, ha készülni akarunk rá. Az elméletileg a tavaszi napéjegyenlőséget alapul vevő számítási mód csak közelítő eredményt ad, a tényleges számítási módot egy keresztény egyházi kánon őrzi és az ortodox egyházak kivételével valamennyi keresztény vallás ezt használja.

 

Még mindig az egyházi vonatkozásban maradva fontos megemlíteni a keresztények húsvéti szertartásait:
Virágvasárnap:A bevezető nap, a nagyböjti előkészület legfontosabb napja
Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emléknapja
Nagyszombat: A húsvétvasárnapra való felkészülés napja
Húsvétvasárnap: Az ünnepi szentmise ideje

 

 

 

A népi húsvét - Húsvéti népszokások

 

Lehet az eredete homályos, de alig akad, aki ne ismerné az egyik legfontosabb magyar húsvéti népszokást, a locsolkodást. Az eseményt a fiúk lelkesen a lányok már kevésbé várják, ugyanis a hagyományosabb módszer keretében napi 8-10 csuromvizes ruha cseréjére lesz szükségük, kicsit jobb esetben csak egy nagyon alapos hajmosásra.

 

Persze a lelkesen és bőven locsolt víz, szóda, kölni, parfüm nem csak légből kapott eljárás, ősi termékenységi rítus távoli unokája, illetve Jézus feltámadásakor ennek hírét vivő asszonyokat vízzel locsolták a kétkedő katonák. Egy biztos, ez az ízig-vérig magyar szokás már a 17. században is élt. 

 

Mit sem ér viszont az odakészített vödör, vagy szódás szifon, ha még a választott lány közelébe sem jutunk, ezért nem árt megtanulni vagy fabrikálni egy frappáns locsolóverset, amivel teljesen levéve lábáról a lányt gyanútlanul beengedi locsolóját.

 

A húsvétkor lányok sem maradnak ’munka’ nélkül. A locsolóverset bizony meg kell hálálniuk hímes tojással, amit előző nap készítettek, így jelezve a népi hagyomány szerint a vonzalmukat. Az egyházi legenda természetesen némileg más, e szerint a kereszten szenvedő Krisztus vére egy tojásra cseppent és innen ered a hagyományosan pirosra festett tojás készítése.